[1668-1649] [1648-1629] [1628-1609] [1608-1589] [1588-1569] [1568-1549] [1548-1529] [1528-1509] [1508-1489] [1488-1469] [1468-1449] [1448-1429] [1428-1409] [1408-1389] [1388-1369] [1368-1349] [1348-1329] [1328-1309] [1308-1289] [1288-1269] [1268-1249] [1248-1229] [1228-1209] [1208-1189] [1188-1169] [1168-1149] [1148-1129] [1128-1109] [1108-1089] [1088-1069] [1068-1049] [1048-1029] [1028-1009] [1008-989] [988-969] [968-949] [948-929] [928-909] [908-889] [888-869] [868-849] [848-829] [828-809] [808-789] [788-769] [768-749] [748-729] [728-709] [Korábbi]
Iscartez Vib Tramp
-Jajj de komoly a kisasszony..Nem szabad ilyen fiatalon ilyen komolynak lenni,mire megöregszik a kisasszony ráncos és hóbortos lesz ha ilyen marad..Vagy ami rosszab szoborrá válik.*Humoroskodik és várja a reakciót,kóstolgatja a lányt,ki akar belőle hozni valami érzelmet,a legkisebbet is.Nem vetette el az öteltét,hogy a lányt Kirei ellen használja fel.*
|
 Farkas alakjában rohan a fák között. Nincs akadály előtte, sima terepen fut az erdő útján, egyenesen a vámpír kastély felé. Még pár nappal ezelőtt sikerült kiszabadulnia a lánnyal együtt. De zavarja, hogy nem tudja mi folyik ott.
|
Konstantina: Egy ideig nem reagált, mintha tényleg csak egy szobor lenne, majd lassan rápillantott. Arca továbbra is komoly és érzelemmentes volt. - A vámpírok számára ez a nappal. - közölte egyhangúan, majd folytatta. - De egyébként a szobáját őrzöm, és őt is... - utalt Kireire, de nem nevezte meg. - Így biztonságban érezheti magát, és nyugodtan elvégezheti a dolgait, amikkel lemaradt az elmúlt időkben. - mondta. Hangja fiatalos, de felnőttesen komoly csengésű, egyébként kellemes volt.
Kirei: A szobájában van. Az ágyon ücsörög és könyvet olvas. Meghallja a kintieket, de csak épp oda pillant. Nem agódik túlságosan.
|
Iscartez Vib Tramp
*Késő este lehetett már,mikor kilépett a folyosóra és a nyikorgó padlódeszkákon végighaladt az emeleti folyosón a hálószobák ajtói között,melyek közül egynél,mint egy ijesztő kőszobor,vagy egy ősi páncél őrködött Konstantina.*-Szép jóestét kívánok!Mi járatban errefelé ilyen késői órán?
|
*Éles fájdalomra ébredtem. Körülöttem minden zörgött ahogy mozogtam,mármint próbáltam,mert valami iszonyatos súly nehezedett rám. A kezem megakadt a tüdőmből kiálló tőrön. Már megint leszúrtak,ugyan ott ahol kb fél éve is. Lassan kihúztam,ennek következtében köhögőroham jött elő nálam. Pár perc kellett mire beforrt a seb,és teljesen magamhoz tértem. A véres tőr segítségével elkezdtem fölfele vagdosni. Később rájöttem hogy a zörgés,a zacskó amibe eltemettek. Mert bizony több réteg kemény föld volt felettem. Mire kijutottam,és végre friss levegőhöz jutottam,elterültem a földön. Tiszta kosz és vér voltam. Valahogy sikerült egy kőbe kapaszkodva felállnom. Most hogy kint voltam,jobban is körülnézhettem hogy hol vagyok. Valamilyen elhagyatott erdős rész,ami leginkább egy temetőhöz hasonlít. Fölnéztem az égre,de a sűrű köd miatt nem tudtam észlelni hogy merre kéne mennem,így hát elindultam valamerre. Több órás túrázás után végre megtaláltam a faluhoz vezető ösvényt. Első utam először a kastélyhoz vezetett. Ott kidobtam a véres,széttépett ruhadarabokat,majd lemostam magamról az elhalt bőr,és kosz réteget. Felfrissülve,de még mindig fáradtan léptem ki az egy órás zuhanyzás után,a fülkéből. Szokásos tisztálkodást elvégeztem,megborotválkoztam,megmostam a fogamat és a többi. A fürdőböl kilépve gőzfelhők száguldottak el mellettem. A szekrényhez léptem,levetettem a köntösömet amit az ágyra dobtam,majd fölvettem egy kellemes,laza viseletet. Egyszerű térdig érő farmer,egy fehér atléta,és egy fekete ing amit kigombolva hagytam. Fáradtan leballagtam Cedrikhez,ahol pár korsó sör után kidőltem. Úgy látszik a fáradtság győzött. Pár óra múlva fölkeltem még mindig ott,megittam a maradék sört,kifizettem,és elindultam az utamra. Egy gyors látogatás mégegyszer a kastélyba,majd irány a tó. Egy egyszerű fa csónakba ültem,beeveztem a közepére,majd hátradőlve elővettem a pipámat,és pár perc után már élveztem is a nagy füstfelhőket*
|
Kirei: Miután elmesélte, úgy gondolta, elég lesz a mai levegőzésből. Felkeltek és vissza sétáltak a kastélyba.
Konstantina: Miután visszatértek, Kirei a szobájába ment pihenni. A lánya az ajtó előtt várakozott, őrködött.
|
Iscartez Vib Tramp
-Nem,nem,nem..Milyen egyszerűen gondolkodik Ön..Jobb tervem van.Ha a lányt irányítjuk,úgy fogjuk felhasználni hogy Kireit úgy tüntesse fel mintha őt akarná használni a teljes hatalomátvételre a vámpírok felett,mintha minden vámpírt uralni akarna,úgy hogy a konferencián megöleti a vezetőket a lánnyal..Még nem teljes a terv,mert bevallom van még benne javítgatni való de ez sokkal..Ömm..Diszkrétebb és így "legálisan" léphetünk a helyére.
|
*Amint felértek a toronyba becsapta az ajtót.*Megvan minden!Rákenem a kezemre majd miután hozzámért a lány hatni kezd a szérumCsak pár órácska és a miénk lesz!Majd ha eljön a konferencia ideje szabadjára engedjük a hatalmát!Méghozzá tudodki ellen!
|
Iscartez Vib Tramp
-Rendben,ha Ön a magaslati levegőt szereti..Bizonyára ez azért lehet mert a csatornában lévő rosz levegő után egy kis változatosságot szeretni.
|
Igen-igen kedves barátom.*Nem pillant azokra kikre mutatott de tudta hogy kik vannak ott.*Menjünk.
|
Iscartez Vib Tramp
-Ohh..Maga nem érzi ezt a szagot..A rózsák arra nyílnak.*Mutat a vámpírlord és a lány irányába.*-Vagy netán Önt más érdekli?Mert mehetünk magasabb helyekre is,ahol jobb a kilátás.
|
*Napokon át készítette a főzetet amit csak egy ismeretlen virág volt képes hatástalanítani.De azt senki nem találhatja meg ha meg nem szerzi a naplóját amit persze rögtön eltüntetett a csatornában.A kis fiolát elrejtette majd felmászott az erdőbe ahol Tramp sétált.*Üdv!*Kiáltotta barátjának.*Kész van amiről beszéltünk!.*Majd kicsit szétnyitja a gallérját amiben egy papír van rajta ezzek a mondattal."Halkan,észrevétlenül fel kell osonnunk a Déli-toronyba"!*
|
Iscartez Vib Tramp
*Az erdőben sétál.Nagy mosolya volt az ami bárkinek feltűnhetett már messziről is.Kirei és a lány szagát érezte,és mivel azok pont útjába esték ezért feléjük haladt.*
|
Kirei: Kicsit később helyett foglalt mellette a lány. Kirei nem mindig volt szigorú, és sokat mesélt régi históriákat, legendákat a vámpírokról és a démonokról. Ezért most is azzal töltötte idejét, hogy mesélt a Vámpír könyvben olvasott dolgokról. - Sokan úgy tartják, hogy igaz történet, amelyben arról van szó, hogy egy hatalmas erővel bíró vámpír élt köztünk. Aki erőt adott nekünk, hogy képességeinkkel kimutassuk, hogy jobbak vagyunk. De minket elvakított a hatalom, és a vérszomj. Árnyéka lettünk hajdani magunknak. Ezt ő se nézte jó szemmel. Azt mondta: Sötét gyermekeim, el kell hagynom titeket, mert gyengének bizonyultatok, és gyengeségetek elkeserít. Az emberek már lázonganak. A hatalom, mit tőlem kaptatok, elvette eszetek... szólt, majd elmondta, hogy olyan helyet talált magának, amit senki soha nem talál meg, se itt, se az alvilágban. - mesélte. - De elmondta, hogy vissza fog térni közénk, ha úgy látja, hogy ismét a régiek vagyunk. - fejezte be a rövid kis mesét.
Konstantina: Az ilyen történeteket nagyon szerette, és bár tisztában volt, hogy lehetnek köztük hamis legendák, mégis elhitte őket. Ilyenkor néha halvány mosoly tűnt fel rajta, elképzelve, micsoda életük lehetett a régi vámpíroknak.
|
Xierra Engels
*Visszamentem a vámpírkastélyba.Zavart, hogy már hetek óta nem találkoztam senkivel, akit ismerek.Sosem éreztem magam magányosnak, szerettem egyedül lenni, most mégis..Furcsa érzésem van ilyenkor.Feltűnt, hogy van pár "új" vámpír a környezetemben.Felmentem a szobámba, majd kiűltem az erkélyre.Letekintgettem a kertbe.Sok ismeretlent láttam, de ez nem is csoda, hiszen a szabadidőmben sem voltam itt soha.Talán már régebb óta itt vannak mint én, mégis idegen mindenki.*
|
Sophy:
* Mérgesen néz rá. * - Még szép, hogy nem bántod! - * Mondja, kivillantva fogait. De aztán inkább, gonosz mosolya lesz. * - Amúgy, mész valahova? - * Kérdezi, hátat fordítva neki. *
Taiki :
-Akkor jó. Már úgysem maradt sok... - * Vállával egy fának támaszkodik... *
|
Drake Cory :
-Én sosem fogom megtanulni kezelni ezeket .Viszont jó az ízük *Vigyorogtam, mint a tejbepapi, de semmi hátsó szándékom nem volt*
-Ne aggódj, a te lovadat nem fogom bántani.Amúgy Drake vagyok.
Yvette Wymer:
*Kicsit zavart, hogy ilyen alaposan végigmér.Éreztem rajta, hogy még mindig tart tőlem.Az ajánlatot visszautasítottam, nem voltam éhes.*
-Köszi, most nem vagyok éhes *Mosolyogtam. *
|
Kirei: Bólint, majd int neki. Ő és a lány pedig kimennek. Kirei egy fa árnyékában ücsörög, és csukott szemmel élvezi a szellőt.
Konstantina: Pár méterre Kireitől a virágokat nézegeti, miközben járkál. De mindig olyan távolságban marad, hogy lássa apját.
|
Iscartez Vib Tramp
-Sajnálom,más dolgom van.De sok szerencsét.*Mondja majd elandalog az emlet felé.*-Viszlát!
|
Kirei: Igen, igen, emlékszem rá. Majd igyekszem minden tőlem telhetőtt megtenni... - mondta, majd felkelt a helyéről. - Azt hiszem kimegyek levegőzni... de csak a környékre. Velünk tartasz? - pillantott a vámpírra.
Konstantina: Ő is felkelt és Kirei mellé állt.
|
[1668-1649] [1648-1629] [1628-1609] [1608-1589] [1588-1569] [1568-1549] [1548-1529] [1528-1509] [1508-1489] [1488-1469] [1468-1449] [1448-1429] [1428-1409] [1408-1389] [1388-1369] [1368-1349] [1348-1329] [1328-1309] [1308-1289] [1288-1269] [1268-1249] [1248-1229] [1228-1209] [1208-1189] [1188-1169] [1168-1149] [1148-1129] [1128-1109] [1108-1089] [1088-1069] [1068-1049] [1048-1029] [1028-1009] [1008-989] [988-969] [968-949] [948-929] [928-909] [908-889] [888-869] [868-849] [848-829] [828-809] [808-789] [788-769] [768-749] [748-729] [728-709] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés