[1668-1649] [1648-1629] [1628-1609] [1608-1589] [1588-1569] [1568-1549] [1548-1529] [1528-1509] [1508-1489] [1488-1469] [1468-1449] [1448-1429] [1428-1409] [1408-1389] [1388-1369] [1368-1349] [1348-1329] [1328-1309] [1308-1289] [1288-1269] [1268-1249] [1248-1229] [1228-1209] [1208-1189] [1188-1169] [1168-1149] [1148-1129] [1128-1109] [1108-1089] [1088-1069] [1068-1049] [1048-1029] [1028-1009] [1008-989] [988-969] [968-949] [948-929] [928-909] [908-889] [888-869] [868-849] [848-829] [828-809] [808-789] [788-769] [768-749] [748-729] [728-709] [Korábbi]
Iscartez Vib Tramp
- Megint neveletlen vagy.. Na sebaj, benned még van életkedv, de 500 év majd elveszi tőled mindet. - Mikor a lány megjelent értetlenül nézett felé. - Mi ez valami átjáró ház? Komolyan mondom fel fogok támasztani néhány kutyát, hogy őrizzék.. - Nem ismerte fel a most érkezett lányt, így fogalma sem volt milyen úrnőről beszélhet. - Állj meg te lány! Lassabban, kezdjük az elején. Ki a fene vagy? - Ezekután a lány bemutatkozott, Alexander csak figyelte, hogy mi történhet, tehát az biztos volt, hogy nem ő hozta. - Na tessék még egy "pimasz kamaszt" kaptam.. MI?!? Hogy én meleg? És hogy pont ezzel itt? - Háborodok fel, mikor a lány "lemelegez", majd Alexanderre nézek. - Ömm.. Ne értsd félre, semmi bajom veled -azon kívül, hogy szemtelen vagy - de kettőnk közt nem lesz semmi. - Így kér elnézést azért tőle, hogy csak úgy "ez"-nek nevezte. Ezután kilép az ajtón a fura lány,Ő pedig követni kezdi, mert már végképp nem értette, hogy mit akar. Mikor utol érte megfogta a vállát. - Kezdjük az elején. Hogy a fenébe kerülsz ide? És mit akarsz tőlem?
|
- Elnézést kérek Alexanderúrfi. Nem tudtam hogy őn férfi.
Kio a másik férfi feléfordul, és gonosz pillantást vet felé.
- Lám lám mik kiben derűlnek őnröl. Ha ezt az úrnőm megtudja, tajtékozni fog. Én sose gondoltam volna magáról, hogy meleg lenne. De kivagyok én, hogy elitéljem magát? Remélem eldöntötték, hogy meikük lesz a lány.
Azzal Kio kifelé indult, és valahol bevárta az idös vámpírt. |
/Nem biztos, hogy ezt nekem írtad, de ha igen, bocsi, de a karim fiú.XD Szerintem kinézetre is látszik azért, de a nevén biztos.XD/ Látva, hogy igazából nem miatta van itt, kissé zavartan, kelletlenül visszaült a másikkal szemben. Nem gondolta, hogy bármilyen fontos személy lehet, hiszen igencsak megalázkodónak tűnt, így arra se méltatta, hogy bemutatkozzon.
|
Helló a nevem Kio
Mutatkozotbe Kio a lánynak, tudta hogy a férfi felismeri, ezért kelletneki másformában megjelennie. A férfi megkövülten ált Kio elöt.
|
A hangra oda pillantott. Nem számított másra, gyanakvóan a férfire nézett, hisz úgy tudta, csak ő van itt. Majd ismét a hang iránáyba nézett. De annyira nem bírt magával, hogy muszáj volt felkelnie. Odafordult és kíváncsian nézte, ki az illető.
|
- Úram az Úrnőm szólitja őnt, Ajjaj aztszem itt megint vér fog folyni, remélem felvanrá készűlve.
Az utolso mondatot az idősebb vámpírnak címezte, és közben a lányt figyelte kalyán vigyorral.
|
Az idősebbet hallgatva, megint kitör belőle a nevetés, de most már rúgdalózik is hozzá. - Ha ilyen közel járnék a véghez, mint maga, nem tervezkednék ilyesmiket... - nevetett. - De ha még él, én akkoris oda figyelnék, bár lehetséges, hogy Kirei magánál is jópár ezer évvel idősebb... Ez a vének harca... - kuncogott, de aztán lassan abbahagyta, nem akart túl illetlen lenni. Még sose dobták ki sehonnan udvariatlansága miatt, így úgy döntött, igyekszik komolyabban venni a másikat. - értem, hát ez igazán..komoly dolog lehet maguk között... - bólogatt, de az apró mosoly ott lapul ajkai sarkában.
|
Iscartez Vib Tramp
-Ha nem hát nem.. Majd később még visszatérünk erre..-Mondja, majd inni kezd a teából. Az ifjabbik vámpír arckifejezésének változását figyeli.- Nagato Kirei volt a vámpírok itteni vezére. Hogy miért, arról fogalmam sincs.. És én sem tartottam jogosnak, hogy ő birtokolta ezt a rangot. Nem sokkal azelőtt, hogy eltűnt kiterveltem, hogy megdöntöm a hatalmát és átveszem az irányítást.. De elvégezte helyettem a munka nagy részét.
|
De már most tudom, hogy nem fog érdekelni... - legyint ismét a kezével. - Ch... ha jól tudom, van a közelben egy falucska...ott is el vagyok ám... - teszi hozzá morogva, az szóba se jöhet, hogy bárki is parancsoljon neki. - Legalább kapok valami rendes, iható vért is... - forgatja szemeit, és szinte undorodva néz a másik teát csészéjére. Aztán komolyabb tekintetre vált, végül elneveti magát. - Nagato kicsoda? A vámpírok ura? És mégis mivel kapta meg ezt a címet? megtudott ölni egy vérfarkast? Huha, az nem semmi... - kacagott jóízűen.
|
Iscartez Vib Tramp
- Ugyan-ugyan, ne légy ilyen elutasító, hiszen igazából még ki sem mondtam az ajánlatot.. Nomeg, a válaszodon múlik, hogy ma tető alatt alszol-e. - Ekkor hozza meg a cselédlány a teát, megköszönöm neki, majd elküldöm. - Nomeg, különösebben egyáltalán nem kéne harcolnod, hiszen már időtlen idők óta nem volt itt harc. Olyannyira nem történik semmi, hogy a vámpírok ura, Nagato Kirei már el is hagyta ezt a vidéket, ide sem néz sosem.
|
De csak annyira, mint maga... - teszi hozzá komolyan. A többi mondandóját már felvont szemöldökkel hallgatja, és egyre értetlenebb fejet vág, aztán kezeivel álljt mutat, mikor már a kanapén folytatják a társalgást. - Álljon meg, uram! Pont úgy beszél, mint aki beakarna sorozni engem is, valamiféle háborúba. fene se tudja, hogy mi történt, vagy történik itt most is. Engem hidegen hagy a maguk közti harc, van nekem jobb dolgom is, mint egy ilyen szottyadék vámpírt védeni, aki a gyümölcslevet többre tartja, mint a friss emberi vért. - néz rá kissé felháborodottan. - Ami meg a képességeimet illeti, semmi köze hozzá... - int a kezével a másik felé, mint akit csak megpróbálna elegyezni, mint valami bogarat.
|
Iscartez Vib Tramp
- De szemtelen vagy! Éppen ezért lenne a helyed az istállóban. Egyébként pedig mi bajod a teával? Én már nagyon régen lemondtam a palackozott vérről, arra pedig nem vetemedem, hogy valamelyik cselédemet szipolyozzam ki.. Majd a csatákban szívok elég vért.. - Mondom kissé nyúzottan, majd az egyik cselédet ugrasztom, hogy hozzon nekünk teát. Leülök a nappaliban és helyet kínálok az ifjabb vámpírnak is. - Szóval, mint az már kiderült te is vámpír vagy. Hát mi van a képességeiddel, ne mond, hogy képtelen vagy őket használni, mert akkor elküldelek ettől a háztól! Mostanában ugyanis nagyon fogytán vagyunk a harcosoknak, bár ez a helyzet a farkasoknál is fennt áll.. Kihalt a vidék, az utolsó nagy csata óta.
|
Nézze el nekem, azt gondoltam hogy még az öreg vámpírok is vannak olyan gyorsak, hogy kopogás után, szinte rögtön ajtót nyitnak. Ha viszont lusta az illető, nem érdemli a jobbat. És ha rosszszájízzel kell tovább mennem, hát legyen, de aztán ne csodálkozzon, ha mégúgyse jönnek majd erre... - rántotta el fejét, másik irányba nézve. - Istálló? Hát úgynézek én ki, mint aki olyan ocsmány helyen alszik? - piszmogta magának halkan. Majd meglepődve ránézett. - Teát?! - akadt ki, és aztán halántékát kezdte masszírozni. - Maga tényleg nagyon öreg lehet, ha már a teával is beéri... - jegyezte meg gúnyosan. - Nem mondhatom, hogy nagyon örülök. Az én nevem Alexander... - tette zsebre kezeit és közben nézelődött, és követte az idegent.
|
Iscartez Vib Tramp
Látom, hogy nem ijedt meg, sőt még pimaszul mosolyog is. - A kis szállónak az istállót tudom ajánlani, ott aludhatsz a lovaddal együtt.. - Mondom mogorván és közelebb lépek hozzá, igyekszem felmérni az erejét. Azt már látom, hogy még viszonylag fiatal mint vámpír, nem rég változhatott át. Miközben nevet én csak komoran az figyelem. - Azért nem kínállak meg semmivel, mert a hívatlan vendégeknek nem szoktak enni adni. Más részről viszont, nagyon rég óta nem járt itt mást, csak a cselédek és az a furcsa "patkánykirály". Szóval, gyere, igyunk egy teát! A nevem Iscartez és jó ideje én vagyok ennek a kúriának az ura.
|
Rémült arc helyett, boldog mosoly ül az arcára. Bár a másik megjegyzése igen hamar le is törli róla. - Először is... Egy kisszállót keresek vámpírok számára, ahol kicsit lepihenhetek... - mosolyodott el újra, úgy, hogy éles szemfogai kilátszódjanak. Aztán haloványabb mosolyra vált. - Maga szerint ide jöttem volna, ha tudom? Jól sejti. Persze, hogy idejöttem volna! - neveti el magát, és jó ideig jókedvűen kacag magán, aztán lassan abbahagyja. - Na és hol marad az udvariasság? Megse kínál valami itallal? - méltatlankodik, és sértődötten, féloldalt állva, karba teszi kezeit, és eltekint másfele.
|
Iscartez Vib Tramp
Amikor megkérdezi a cselédet leoson a lépcsőn és a nappalin keresztül elé kerülök. - Légy üdvözölve a hajlékomban! - Lépek elő hirtelen a feléig tárt ajtó mögül és remélem, hogy sikerül rendesen ráijesztenem. - Mi szél hozott erre? Tudod-e, hogy ide nem szoktak csak úgy bemászkalni az emberek.. Sőt, más lények se nagyon járnak erre. "Kihalt" egy vidék ez..
|
Első dolga, hogy kesztyűs kézzel, végig húzza mutatóujját az egyik bútoron, majd szemügyre veszi, de nagy meglepetésére, teljesen tiszta. - Bizonyára alszik a házigazda... - sóhajtotta, bár nem gondolta volna, hogy van vámpír aki éjszaka alszik. Hátra teszi kezeit, és indul tovább. Tisztában van vele, hogy valaki figyeli, de nem zavartatja magát. Az első cselédlány, aki útjába kerül udvariasan megállítja, és megkérdezi, kié a kastély, és hol van épp most. A nőszemély sem tud sokat, és hamar tovább is megy. Most már kissé kedvetlenül folytatja útját a szinte végeláthatatlan folyosón. Csak visszhangja tartja benne az életkedvet, amin még mindig jól szórakozik.
|
Iscartez Vib Tramp
A kastély balkonján ácsorog és bámul az sötét éjaszkába. A szél gyengéden fúj, a lombok is halkan susognak, a Holdat felhők fedik.Egyszer csak az ajtó nyikorgó nyílására lesz figyelmes. Körülnéz és meglát egy különös lovat. Valószínű, hogy aki az ajtót kinyotatta az ezzel a lóval jöhetett. Így most belép a nagy kétszárnyú ajtón, majd nagyon halkan becsukja. Az árnyakban rejtezve figyeli, hogy mit csinál a most érkezett idegen.
|
Estére érkezett meg egy fekete lovon. Olyan csendesen lépkedett a még nála is holtabb ló, hogy még a legkiválóbb hallású állat se hallaná meg. Lován csak néhány helyen maradt rajta húst, vagy fekete szőre, sörénye. Szemei vörösek voltak, és patái véresek. Levolt takarva, és azon volt a nyereg. Nagy sokára oda érve, egyenesen az istálóba ment vele Alex. Majd "letette" és őmaga pedig átsietett a kapuhoz, majd bekopogott. De senki se nyitott ajtót, ígyhát magától lépett be. - Hahóóó! - szólt be hangosan, és később jót szórakozott a visszhangon.
|
Kio egyedül sétál az erdőben, és nincs senki aki dumálna vele. Talán mindenki az új világba költözöt, és ő maradt itt egyedűl. Azt csínálhat amit akar, kedvére ölheti a halandókat, és senki nem állitja meg ebben. Az egész falu neki fog engedelmeskedni, A vámpír kastély pedig egy kicsit át alakitja valami mássá. úgy se jönnek vissza mostmár.
|
[1668-1649] [1648-1629] [1628-1609] [1608-1589] [1588-1569] [1568-1549] [1548-1529] [1528-1509] [1508-1489] [1488-1469] [1468-1449] [1448-1429] [1428-1409] [1408-1389] [1388-1369] [1368-1349] [1348-1329] [1328-1309] [1308-1289] [1288-1269] [1268-1249] [1248-1229] [1228-1209] [1208-1189] [1188-1169] [1168-1149] [1148-1129] [1128-1109] [1108-1089] [1088-1069] [1068-1049] [1048-1029] [1028-1009] [1008-989] [988-969] [968-949] [948-929] [928-909] [908-889] [888-869] [868-849] [848-829] [828-809] [808-789] [788-769] [768-749] [748-729] [728-709] [Korábbi]
|